Finn írók, költőkészeneszerzőkAzalábbiakbana finn írók és költőkhelyhiánymiattválogatottlistájakövetkezik. Nevüket nemábécésorrendben, hanem irodalomtörténeti sorrendbensoroljukfel,hogya finn irodalomtörténeteérthető legyen. Mikael Agricola (1537-1543)Azelső finnábécéskönyvésBibliafordítója.Őfordítottalefinnnyelvreateljes Újszövetséget,valamintrészleteketazÓszövetségből. Bár Agricola valószínűleg nem egyedül dolgozott, ésbizonyáravoltakelődei,őttartjáka finn irodalom és a finn irodalmi nyelv megteremtőjének.Reformistavolt, és toleránsan viszonyult minda római katolikus,minda pogányhagyományokhoz. Henrik GabrielPortan(1739-1804)A18.és19.századfordulójánafinnirodalmiszíntérátalakulóbanvolt,a figyelem anépköltészetreösszpontosult.Portanvoltazelső, akia finn népköltészettelfoglalkozott,ésaz ő munkásságán keresztülismertettékmegafinnekkela romantika eszméit.JohannLudwigLunebeli(1804-1877)LunebeliaromantikusF. M.Franzenköltészetének hatása alatt állt, ésatermészetés amúlthőseinekdicséretébenigaziromantikuslett.Fänrik Ståls sägnercímű műve(finnül:Vänrikki Stoolin tarinoitatarinoitaballadasorozat1-2;1848, 1860)a hazafias költészet jegyébeníródott,ésaz 1808-1809-es finn háborúnakállítottemléket.Két részből áll.A kétrészeskölteménya Vårt land (finnül Maamme) címűversselkezdődik, amelyetelőször1848-banadtakelő,ésamelymáiga finnek nemzeti himnusza. Avers gazdagtermészeti képekben,valamintFinnországsanyarúhelyzetévelfoglalkozik. Runeberg elsősorban verseketéselbeszélő költeményeket írt, deszépirodalommalismegpróbálkozott. A finn himnuszköltőjénektiszteletéreminden év február 5-énzászlófelvonásiünnepségettartanak,ésaboltokbanRunebergine-süteményeketárulnak(alegendaszerint a felesége receptjealapjánkészült,illetveegyporvoóicukrászrólneveztékel). Sakari Topelius (1818-1898) Atörténelmi regényeiről (pl. Välskärin kertomuksia) ésgyermekkönyveirőlismert Sakari Topelius (1818-1898)a19.századelejénFinnországbanisnépszerűregényműfajelsőkiemelkedőképviselőjevolt.Műveibenafinntájatképszerűen ésvizuálisanábrázolja,hazafiságapedigszorosan kapcsolódik a finn természethez és környezethez. Maamme KirjacíműolvasmányábanésMatkustus Suomessa(Utazás Finnországban,1873) című földrajziéstörténelmitanulmányábannemcsakFinnországországátésvárosait,valaminta hozzájukkapcsolódómondákatírtale, hanem a finnnépjellemét és életmódját is,ígynépszerűsítvea finnségfogalmátésaJ. V. Snellman (1806-1881)AmikorFinnország 1809-ben orosz fennhatóság alá került, mégnagyobbszükségesséválta nemzeti kultúramegteremtése.Eztaromantikusnacionalizmuseszméjeisösztönözte:a200évesSnellmanfelhívásakülönöshangsúlytfektetettafinnnyelvterjesztéséreéshasználatáramintanemzetiidentitásalapjára,ésafelhívásátkövetőirodalomanemzetképviseletétés irányításátkaptafeladatul.Ennekkövetkeztébenanép ábrázolása teljesentermészetessé vált a finn nyelvű irodalomban,ésJ. V. Snellman hatása még az 1900-as években is felismerhető volt. EliasLenrotto(1802-1884) A finn irodalom nemzetközileglegismertebbműveaKalevalacíműnemzetieposz,amelyanépáltalírtrúnákból(versekből) áll. AKalevalaelsőkiadása1835-ben jelent meg,EliasLenrottszámosgyűjtőútjának és a finnnépköltészetismereténekköszönhetően.1849-ben jelent megaKalevalakibővítettésátdolgozottkiadása. A Kalevaláttöbbszörlefordították magyarra,alegismertebbekVikáBéla (1909) ésLácsIstván (1976)fordításai.AlexisKivi (1834-1872)AlexisKiviafinnirodalomlegkiválóbb mesterevoltanépi képalkotásnak, akinekNummisuutarit(1864) címűdarabjatalálóanvilágítráa finnnéplegjellemzőbbvonásaira, éstökéletesenötvözia kor világirodalmiirányzataitésaA kor világirodalmi irányzatainak ésa finnhagyományoknak tökéletes ötvözete. Kivi főműve, a Seitsemän veljestä (1870)(A hét testvér, 1942)az árván maradttestvérekerdőbemeneküléséről, ottaniéletükrőlésa társadalomba valóvisszatérésükrőlszólóregény. A testvérek fejlődésének ábrázolása afinn irodalomban aromantikából a realizmusba való átmenetetjelzi,ugyanakkoraregénya finn nyelv teljesszépségévelvankidolgozva.Kivitazonbantámadásokérték,ésmegbuktatták,mivelkortársaitúlkeménynektartottákafiúkábrázolását. Kivi prózájával a finnirodalom egyre inkábbkiszorítottaakorábbanuralkodó svédirodalmat. MinnaKant(1844-1897)A skandináv, francia és oroszírókhatásáraafinnirodalomiselkezdtereálisanábrázolnia társadalmi és lelkikérdéseket. Amikor aFenofilmozgalomfeloszlott, a realisták a fiatalabb generációhoz csatlakoztak.Azegyik vezetőfinnrealistaíróMinnaKantvolt, akinektársadalomkritikustörténeteiés színdarabjai,mintpéldáulAmunkásfelesége(Työmiehenvaimo,1885)ésAnyomorgyermekei (Kovan onnen lapsi,1988),atársadalmiellentmondásokatésazegyszerűemberektragikuséletétábrázoltákéssok vitát váltottak ki. Későbbiműveiszemélyeslelkiproblémákkaléscsaládi kapcsolatokkalfoglalkoznak(Papin perhe [A pap családja, 1891],Anna-Liisa, 1895). Juhani Aho Juhani AhoFinnországelső hivatásosírójavolt.Kiválóíróimunkásságanagybanköszönhetőújságíróiképzettségének.Franciahatásalattírtnovellákatésegykiséletrajzot. Elsőregénye,aRautatie(Vasút,1884) utánpszichológiaitémákkalfoglalkozotta Papin tytär(A pap lánya,1885)és a Papin rouva(A pap felesége,1893)című regényeiben,valamintnemzeti témákkal aPanu (1897) ésaJuha (1911) címűregényeiben. Teuvo Pakkala (1862-1925)Oulubanszületettíró.AnincstelengyermekekábrázolásátólaVaaralla(1891)ésazElsa(1894)címűműveibenanőksorsát,aPienielämäntarina(1902)címűművébenpediga nőipszichéösszeomlásátdolgoztafel. EinoReino(1878-1926) Afinnszimbolizmus,amelyetEinoReinoutánsokáigújromantikaként ismertek,FinnországbannémilegkülönbözöttEurópatöbbirészétől,a realizmushanyatlásaésaz1899-tőlkezdődőorosz elnyomásmiatt. Eino Leino,a Päivälehden piiri (napilapcsoport)vezető költője,korának költői közül kiemelkedetta finn népköltészethez valókötődésévelésjellegzetesnemzeti szimbolizmusával (Helkavirsiä, 1903, 1916).Reinoegészéletébenszimbolistamaradt,ésneveFinnországegyiklegnagyobbköltőjekéntvonultbeazirodalomtörténetbe. ÉletnagyságúbronzszobraHelsinki központjában, azEsplanade-onáll. EdithSödergrund(1892-1923) a svédlíra ésmodernizmusegyik vezetőképviselőjevolt, elsőregényét1916-ban adta ki.Silampafotójaa Nobel-díjasokhonlapjánFranEmilSilampa(1888-1964),afinnirodalomrealistavonalánakörököse. Első regényében, a Hurskas kurjuus [1918,1959] a finn polgárháborúáldozataielőtttisztelgett;remekműve,aNuorena nukkunut (1931;magyarul Silja,1939,amelyért1939-ben Nobel-díjatkapott;1945-benírtaafinnirodalomelsőkönyvét,aHurskaskurjuus[1918,1959]),1941,1942,Helikon,1965ésEurópa,1981)egy parasztcsaládszétesésénekidilli történetétéstragikusvégétmeséli el. Műveineklegszembetűnőbb jellemzőjea biológiaiéstermészetközpontú ábrázolás,amelyetgyakranfilozófiaiésköltőikommentárokkalgazdagít;aSilja után egy évvel jelent megaszerzőMiehen tie (Azemberútja,1940) című regénye,amelyegyfiatalemberfejlődésétmutatja beanégyévszakon keresztül,ésaztaz utat,amelyazéletcéljafelé vezeti. Az 1944-benírtNyáriéjszakaiemberek(1977)szimfonikusvallomásazemberésatermészetörök kapcsolatáról.ANocturne (1989) címűnovellahasonló hangulattal ejti rabul az olvasót. PenttiHaanper(1905-1955)regényeiésnovelláiaszegényfinnföldművesekés erdei munkások életét mutatják be.Aszerzőáltal „történeteknek”nevezettnovellái(magyarul: A megélhetéstévhite, Európa K. 1976)ésAkilenccsizma(1944-magyarul: Európa K. 1979)címűszatirikus-kritikusháborús regénye valóban sikeres volt. Toivo Pekkanen (1902-1957) Az első jelentős munkásíró, akinekA gyár árnyékában(Tehtaan varjossa, 1932) című regénye nagysikertaratott.SzomorúrealizmusátjólképviseliaGottesmyllyt (Isten malmai, 1936, 1940, egyesítve 1946)első köteteés aKotka két része, aháború utánírt, desohabenemfejezett fő műve. MikaVartali(1908-1979)Finnországlegolvasottabbregényírója. A háború előtti évekbenszíndarabokat,novellákatésregényeketírt,főkéntmoderneurópaiakról. A háborúutántörténelmiregényeket,novellákatés novellákat írt. Legismertebb regénye,aSinuhe(Sinuhe, egyptiläinen, 1945-magyarul: Európa K., 1964,1968,1978,1985)az ókori Egyiptomba helyezia főhőst,ésakorproblémáités történelmihelyzetéta háború utániEurópára helyezi.EurópaK.,1964,1968, 1978, 1985). TörténelmiregényeinekfőhőseiEgyiptom mellett Görögországban,Rómában,EtruriábanésTörökországbanjátszódnak(Mikael, Mikael Hakim, Az emberiség ellenségei, Az ország titka,AngyalJános, TurmsAhalhatatlan-Európa K.). PaavoHarvicko(sz. 1931) Az újnemzedéklegkiemelkedőbbköltője.1951-benjelentmegelsőregénye,aTuuliöinä(Szeles éjszakán). Legjellemzőbb műfaja aszabad vers.Sampotörténeténekmáskontextusbahelyezésévelmárdolgozottegy epikus költeményen,báraKalevala(magyarul:Avaskor,1986)filmadaptációjátisőkészítette. Ember- és történelemszemlélete szkeptikus. Versei gyakran ironikusak ésmeglepőek, ugyanakkorerősenképszerűek. Pentti Saarikoski (1937-1983) Első verseimodernistahatásokattükröznek, de nyelvileg gondosankidolgozottak;az1960-as években hangjaironikusabbávált,lázada hagyományos költészet és a polgári társadalom ellen.Ezidőtájt írtaaMittörténikigazán(What'sReallyHappening, 1962) címűkollázst.Egyideigasvédországi Göteborgbanélt,aholmegszületettTianniacíműköltészetitrilógiája(Tánca hegyen,1977; Tánchívás,1980;Táncazalkonyatban,1983).VeinhoRinna(1920-1992)elsőregényeTuntematon sotilas (Az ismeretlen katona, 1954,megjelentközvetlenülamásodikvilágháború befejezése után,1982), majdaSarkcsillag alatt (Täällä pohjantähden alla)címűtrilógia.)(1959-1962,magyarulEurópa K.),majd Az ismeretlen katona (1963-1967)című regénye, amely az ún. AzIsmeretlenkatona című regényben azúgynevezettfolytatásosháborút (1941-1944)egykisfinncsoport-egy géppuskásszakasz-szemszögébőlmutatjabe.Kimerülten,éhezve,kétségbeeséstől gyötörve, célok és illúziók nélkül,holgyengékként,holóriáskéntharcoltákvégigaháborúborzalmaita pusztítás és apusztításpoklában.Ígyszembesülta háború és az emberségközöttikérlelhetetlen ellentmondással. Aregény, amelyetmegjelenésekorakritikusoknagyraértékeltek,a finn függetlenségjelképévévált,ésabelőlekészültkétfilmetmindenévben december 6-án,a finn függetlenségnapjánvetítik. ASarkcsillagalattafinnek20. századi történetétfeldolgozóregénysorozat. A regény főtörténeteakisHämefalubanélőKoskelacsaládtörténete,ésennekkeretébena finn társadalomfejlődése,valamintaregénymegírásakormégafelszín alattlappangópolgárháborúhozvezetőfeszültségek. Linnaregénye,főhőseiéstörténeteikafinnemberekésa finntörténelemholkritikus,holhumorosújraértelmezésétjelentik. RosaRiksom(sz. 1958)Az1980-as évekegyiklegönismertebbnői írója, akinovellákatésregényeket,valamintgyermekkönyveket, képregényeket és rövidfilmeketpublikált. MagyarulnovelláiaTavasz,aFiúkacsendben és aTáncelőadás (2003)című kötetekben jelentek meg. Tove Jansson (1914-2001)finnszármazásúsvédírónő.Festőként, illusztrátorkéntéskarikaturistaként kezdte pályafutását,későbbfordultazírásfelé.Fantáziadúsés humorosgyermekmesékésrajzfilmeksorozataaMúmia-völgyicsaládiéletrőlvilágszerterabulejtetteazolvasókat.Képeskönyveit30 nyelvre fordították le,ésopera-,film-,televízió-ésrádiójátékokiskészültekbelőlük.ANézhetetlengyerek(TheInvisibleChild, Móra Kiadó, 1989)magyaruliskapható.FrederickPasius(1809-1891)németszármazásúzeneszerző,Hamburgbanszületett,életenagyrészétFinnországbantöltötte,ésafinnzeneatyjánaktartják. 1834-tőlzenéttanítottahelsinkiegyetemen,aholdiákkórust és zenekart is szervezett. 1848-banzenétkomponáltJ.Pasius számára.Károlykirályvadászatacíműfinnoperát, amelya finnnemzetiromantikus stílus reprezentatív művelett. 1852-benkomponáltaFinnországelsőoperáját, a Károly királyvadászatát.Finnkórusokmais rendszeresenelőadjákSuomen laulu„Finn dal”című kórusművét. Jean Sibelius (1865-1957)szülőhelyéről,HämenlinnábólHelsinkibeköltözött, aholVögeleiusnál, majd Berlinben és Bécsbentanult. Miután feleségül vette Aino Järnefeltet,Ainola nevű házatépítetta Tuusula-tó partján.EztkövetőenszámosKalevala-művetírt,köztükaLemminkainen,azÉszaklányaésazAnyatermészetcíműszimfonikuskölteményeket,amelyekközülaleghíresebbAtuonellaihattyúk,amelynekarchaikusdallamaaTuonella-tó vizét ésazottúszóhattyúkat szimbolizálja. A Finlandia (1899) az oroszelnyomássalszembeniszabadságszimbólumávávált. HimnuszszerűszakaszaiSibelius legismertebb dallamai közétartoznak.Továbbizenekari műveiközétartozikaKaréliainyitány és aKaréliaiszvit,amelyetKaréliatörténelménekmegünnepléséreírt.Hegedűversenyeket,színpadi zenét, kamarazenét észongoradarabokatiskomponált,és többmint 80dalánakéskórusművéneknagyrészeakantelettárdallamairaemlékeztet.Ezekközülkiemelkedik a Rakastava (Szerelem)című kórusműveésAlexisKivi Sydämeni laulu (Szívem dala) című versének megzenésítése. ToivoTimotheusKuula (1883-1918)Finnországegyik legtehetségesebbzeneszerzője, aki rövid életesorándalokat,kórusműveket,hegedűszonátákat,zongoraszonátákatésvokális zenekariműveketírt.Dallamaiérzelmekbengazdagok, patetikusműveimagasdallamossággalbüszkélkedhetnek.Dalainak egyik hűséges tolmácsolójavoltmásodik felesége,KuraAlma, aki a két világháború közöttháromkoncertetadottBudapesten;T.Kurafiatalonhaltmeg,a polgárháború végén,Viiborszkfelszabadításánakünneplésekortörténtösszecsapásokáldozataként.LieviMadetja(1887-1947)finnzeneszerző, karmester, író és tanár.Hangszereléseilágyakéskerekek,szintekamarazeneihangzásúak,nempedigerőteljesekésnehezek, mint T.Kulaé.Dallamai aPoharanépdalokszomorú, denemszentimentális világában gyökereznek. Kórusműveket, kantátákat, három szimfóniát, szimfonikus költeményeketésmégoperátiskomponált. A Pohjalaisia (1924)alegsikeresebb finn operája, de Juhani AhoJuha (1935) címűtörténelmiregényét is feldolgoztaoperára.Tanulmányaiután,1911-ben megalapította a Finn Operát, amelynek első karmestere volt.Különösenismertek ésma iskedveltekMerikantodalaiéskeringői.AzEllinanhalálacímű operája egy régi finnnépdalfeldolgozása,AzészakileánypedigegyKalvalárólszólóopera. Einojuhani Rautavaara (sz. 1928) A Sibelius AkadémiánAreMerikantomellett tanult.Requiemkorunknak(1953)című remekművétegy amerikaiversenyreírta. Szimfóniákat és zongoraversenyeket iskomponált. Egyiklegismertebbműve a Cantus arcticus (1972),egymadár-észenekariversenymű. Avilághírű TapiolaGyermekkórusszámára,szülőhelyén,Espooban,aKalevalarúnákalapjánoperasorozatotírt.MegkomponáltaaSzampóelrablásánaktörténetét(költészet);1985-benaKalevalaszületésének150.évfordulójárakomponáltegyrégimítosz,aTamáscíműoperaalapján; 1990-benbemutattaaVincentvanGoghéletérőlszólóVincentcíműoperát;1990-benkomponáltaaVincentvanGoghéletébőlkészültVincentcíműoperát. Stílusaaz idők soránfejlődött,éskülönböző hatásokatötvöz. Joonas Kokkonen (1921-1996) Koránakegyikvezetőzeneszerzője,a SibeliusAkadémiaésa FinnAkadémiatagja.Szimfóniákatés kamarazenétkomponált, de leghíresebb művea Paavo RuotsalainenéleténésLauri Kokkonen azonos címűszíndarabjánalapulóViimeiset kiusaukset (Azutolsó kísértés)című opera, amelyet 1975-ben mutattak be,ésazóta 500alkalommaljátszottákaMetbenésvilágszerte.Azóta500 alkalommal adták előa Metropolitanbenés világszerte.Aki Kaurismäki (sz. 1957) és MikaKaurismäki(sz. 1955)rendezők Aki KaurismäkiFinnország legjelentősebb filmrendezője és forgatókönyvírója.Testvére, Mika szinténfilmrendező, demásstílusbanéskevesebbfilmmel. Aki KaurismäkimostfejeztebeFinnországrólszóló filmtrilógiáját:azelső,a Kauas pilvet karkaavat (1996)amunkanélküliségrőlszól;amásodik,a Mies ilman menneisyyttä (2002)ahajléktalanságról;aharmadik,aMagány.Laitakaupungin valot (2006), amagányról.Kaurismäkifilmjeinekvilágábankevésaszó,ésfontosakagesztusokra,arckifejezésekreésrészletekrehangsúlytfektető,kifejeződíszletek.Filmjeihétköznapiemberekről,problémákrólésszolidaritásról, optimizmusrólésreményrőlszólnak. A humor és a finn tangósemhiányzik.Vannaktangószövegekis, de sajnosezekfinnülbeszélőknekszólnak.Valttina(Värttinä)énekesnőAz utóbbi évekbenanépzenenagyonnépszerűvéváltFinnországban.Különbözőcsoportokésegyüttesekalakultak.Akülföldönlegismertebbekakövetkezők .
1eszakinep1eszakinep.blogspot.com
1.222222
Északi nép