2019. január 11.
Finn irodalomészene
Finn írók, költőkészeneszerzőkAzalábbiakbana finn írók és költőkhelyhiánymiattválogatottlistájakövetkezik. Nevüket nemábécésorrendben, hanem irodalomtörténeti sorrendbensoroljukfel,hogya finn irodalomtörténeteérthető legyen. Mikael Agricola (1537-1543)Azelső finnábécéskönyvésBibliafordítója.Őfordítottalefinnnyelvreateljes Újszövetséget,valamintrészleteketazÓszövetségből. Bár Agricola valószínűleg nem egyedül dolgozott, ésbizonyáravoltakelődei,őttartjáka finn irodalom és a finn irodalmi nyelv megteremtőjének.Reformistavolt, és toleránsan viszonyult minda római katolikus,minda pogányhagyományokhoz. Henrik GabrielPortan(1739-1804)A18-19.századfordulójánafinnirodalmiéletátalakulóbanvolt,ésa figyelem anépköltészetreösszpontosult.Portanvoltazelső, akia finn népköltészettelfoglalkozott,ésaz ő munkásságán keresztülismertettékmegafinnekkela romantika eszméit.JohannLudwigLunebeli(1804-1877)LunebeliaromantikusF. M.Franzenköltészetének hatása alatt állt, ésatermészetés amúlthőseinekdicséretébenigaziromantikuslett.Fänrik Ståls sägnercímű műve(finnül:Vänrikki Stoolin tarinoitatarinoitaballadasorozat1-2;1848, 1860)a hazafias költészet jegyébeníródott,ésaz 1808-1809-es finn háborúnakállítottemléket.Két részből áll.A kétrészeskölteménya Vårt land (finnül Maamme) címűversselkezdődik, amelyetelőször1848-banadtakelő,ésamelymáiga finnek nemzeti himnusza. Avers gazdagtermészeti képekben,valamintFinnországsanyarúhelyzetévelfoglalkozik. Runeberg elsősorban verseketéselbeszélő költeményeket írt, deszépirodalommalis próbálkozott.Mindenév február 5-énzászlófelvonásiünnepségettartanakafinnhimnuszköltőjénektiszteletére,ésaboltokbanRunebergine-süteményeketárulnak(hagyományosana felesége receptjealapjánkészült,denéhaegyporvoóicukrászrólneveztékel). Sakari Topelius (1818-1898) Atörténelmi regényeiről (pl. Välskärin kertomuksia) ésgyermekkönyveirőlismert Sakari Topelius (1818-1898)a19.századelejénFinnországbanisnépszerűregényműfajelsőképviselőjevolt. Műveibenafinntájatképszerűenésvizuálisanábrázolja,hazafiságapedigszorosan kapcsolódik a finn természethez és környezethez. Maamme Kirjacímű olvasókönyvébenésMatkustus Suomessa(1873) című földrajziéstörténelmireferenciakönyvébennemcsakFinnországországátésvárosait,valaminta hozzájukkapcsolódómítoszokatírtale, hanem a finnnépjellemét és életmódját is,hozzájárulvaa finnségfogalmánakésa finnekrőlmint néprőlalkotottképnekanépszerűsítéséhez. J. V. Snellman (1806-1881)AmikorFinnország 1809-ben orosz fennhatóság alá került, mégnagyobbszükségesséválta nemzeti kultúramegteremtése.Eztaromantikusnacionalizmuseszméjeisösztönözte:a200évesSnellmanfelhívásakülönöshangsúlytfektetettafinnnyelvterjesztéséreéshasználatáramintanemzetiidentitásalapjára,ésafelhívásátkövetőirodalomanemzetképviseletétés irányításátkaptafeladatul.Ennekkövetkeztébenanép ábrázolása teljesentermészetessé vált a finn nyelvű irodalomban,ésJ. V. Snellman hatása még az 1900-as években is felismerhető volt. EliasLenrotto(1802-1884) A finn irodalom nemzetközileglegismertebbműveaKalevalacíműnemzetieposz,amelyanépáltalírtrúnákból(versekből) áll. AKalevalaelsőkiadása1835-ben jelent meg,EliasLenrottszámosgyűjtőútjának és a finnnépköltészetismereténekköszönhetően,majd 1849-benegybővített ésátdolgozottkiadásjelent meg. A Kalevaláttöbbszörlefordították magyarra,alegismertebbekVikáBéla (1909) ésLácsIstván (1976)fordításai.AlexisKivi (1834-1872)AlexisKiviafinnirodalomlegkiválóbb mesterevoltanépi képalkotásnak, akinekNummisuutarit(1864) címűdarabjatalálóanvilágítráa finnnéplegjellemzőbbvonásaira, éstökéletesenötvözia kor világirodalmiirányzataitésaA kor világirodalmi irányzatainak ésa finnhagyományoknak tökéletes ötvözete. Kivi főműve, a Seitsemän veljestä (1870)(A hét testvér, 1942)az árván maradttestvérekerdőbemeneküléséről, ottaniéletükrőlésa társadalomba valóvisszatérésükrőlszólóregény. A testvérek fejlődésének ábrázolása afinn irodalomban aromantikából a realizmusba való átmenetetjelzi,ugyanakkoraregénya finn nyelv teljesszépségévelvankidolgozva.Kivitazonbantámadásokérték,ésmegbuktatták,mivelkortársaitúlkeménynektartottákafiúkábrázolását. Kivi prózájával a finnirodalom egyre inkábbkiszorítottaakorábbanuralkodó svédirodalmat. MinnaKant(1844-1897)A skandináv, francia és oroszírókhatásáraafinnirodalomiselkezdtereálisanábrázolnia társadalmi és lelkikérdéseket. Amikor aFenofilmozgalomfeloszlott, a realisták a fiatalabb generációhoz csatlakoztak.Azegyik vezetőfinnrealistaíróMinnaKantvolt, akinektársadalomkritikustörténeteiés színdarabjai,mintpéldáulAmunkásfelesége(Työmiehenvaimo,1885)ésAnyomorgyermekei (Kovan onnen lapsi,1988),atársadalmiellentmondásokatésazegyszerűemberektragikuséletétábrázoltákéssok vitát váltottak ki. Későbbiműveiszemélyeslelkiproblémákkaléscsaládi kapcsolatokkalfoglalkoznak(Papin perhe [A pap családja, 1891],Anna-Liisa, 1895). Juhani Aho Juhani AhoFinnországelső hivatásosírójavolt.Kiválóíróimunkásságanagybanköszönhetőújságíróiképzettségének.Franciahatásalattírtnovellákatésegykiséletrajzot. Elsőregénye,aRautatie(Vasút,1884) utánpszichológiaitémákkalfoglalkozotta Papin tytär(A pap lánya,1885)és a Papin rouva(A pap felesége,1893)című regényeiben,valamintnemzeti témákkal aPanu (1897) ésaJuha (1911) címűregényeiben. Teuvo Pakkala (1862-1925)Oulubanszületettíró.AnincstelengyermekekábrázolásátólaVaaralla(1891)ésazElsa(1894)címűműveibenanőksorsát,aPienielämäntarina(1902)címűművébenpediga nőipszichéösszeomlásátdolgoztafel. EinoReino(1878-1926) Afinnszimbolizmus,amelyetEinoReinoutánsokáigújromantikaként ismertek,FinnországbannémilegkülönbözöttEurópatöbbirészétőla realizmushanyatlásaésaz1899-tőlkezdődőorosz elnyomásmiatt. Eino Leino,a Päivälehden piiri (napilapcsoport)vezető költője,korának költői közül kiemelkedetta finn népköltészethez valókötődésévelésjellegzetesnemzeti szimbolizmusával (Helkavirsiä, 1903, 1916).Reinoegészéletébenszimbolistamaradt,ésneveFinnországegyiklegnagyobbköltőjekéntvonultbeazirodalomtörténetbe. ÉletnagyságúbronzszobraHelsinki központjában, azEsplanade-onáll. EdithSödergrund(1892-1923) a svédlíra ésmodernizmusegyik vezetőképviselőjevolt, elsőregényét1916-ban adta ki.Silampafotójaa Nobel-díjasokhonlapjánFranEmilSilampa(1888-1964),afinnirodalomrealistavonalánakörököse. Első regényében, a Hurskaskurjuusban[1918,1959] a finn polgárháborúáldozataielőtttisztelgett;remekműveaNuorenanukkunut (1931;magyarul Silja,1939,amely1939-ben Nobel-díjatkapott;1940-benírtaaHurskaskurjuuscíműregényét,amely1945-benNobel-díjatkapott),1941,1942,Helikon,1965,Európa,1981),egy parasztcsaládszéthullásánakidilli történetétéstragikusvégétmeséli el.