Helyszűkemiattaz alábbiakban csaka finn írók és költőkegyrészétmutatjukbe. Nevüket nemábécésorrendben, hanem irodalomtörténeti sorrendbensoroljukfel,hogya finn irodalomtörténeteérthető legyen. Mikael Agricola (1537-1543)Azábécéskönyvekésa Bibliaelső finnfordítója.Őfordítottalefinnnyelvrea teljesÚjszövetséget,valamintrészleteketazÓszövetségből. Bár Agricola valószínűleg nem egyedül dolgozott, ésbizonyáravoltakelődei,őttartjáka finn irodalom és a finn irodalmi nyelv megteremtőjének.Reformistavolt, és toleránsan viszonyult minda római katolikus,minda pogányhagyományokhoz. Henrik GabrielPoltan(1739-1804)A18-19.századfordulójánafinnirodalmiéletátalakulóbanvolt,ésa figyelem anépköltészetreösszpontosult.Portanvoltazelső, akia finn népköltészettelfoglalkozott,ésaz ő munkásságán keresztülismertettékmegafinnekkela romantika eszméit.JohannLudwigLunebeli(1804-1877)LunebeliaromantikusF. M.Franzenköltészetének hatása alatt állt, ésatermészetés amúlthőseinekdicséretébenigaziromantikuslett.Fänrik Ståls sägnercímű műve(finnül:Vänrikki Stoolin tarinoitatarinoitaballadasorozat1-2;1848, 1860)a hazafias költészet jegyébeníródott,ésaz 1808-1809-es finn háborúnakállítottemléket. A kétrészeskölteménya Vårt land (finnül Maamme) címűversselkezdődik, amelyetelőször1848-banadtakelő,ésamelymáiga finnek nemzeti himnusza. Avers gazdagtermészeti képekben,valamintFinnországsanyarúhelyzetévelfoglalkozik. Runeberg elsősorban verseketéselbeszélő költeményeket írt, deszépirodalommalismegpróbálkozott. A finn himnuszköltőjénektiszteletéreminden év február 5-énzászlófelvonásiünnepségettartanak,ésaboltokbanRunebergine-süteményeketárulnak(hagyományosanafelesége receptjealapjánkészült,denéhaegyporvoóicukrászrólneveztékel). Sakari Topelius (1818-1898) Atörténelmi regényeiről (pl. Välskärin kertomuksia) ésgyermekkönyveirőlismert Sakari Topelius (1818-1898) voltazelsőkiemelkedőszerző,akia19.századelejénFinnországbanisnépszerűregényműfajátképviselte.Műveiafinntájatábrázoltákképilegésvizuálisan,hazafiságapedigszorosankapcsolódotta finn természethez és környezethez. Maamme KirjacíműolvasókönyveésMatkustus Suomessa(1873) című földrajziéstörténelmireferenciakönyvenemcsak az országot,városaités ahozzájukkapcsolódómítoszokat, hanem a finnjellemetéséletmódotisábrázolta,éshozzájárult afinnekfogalmánakésa finnekrőlmint néprőlalkotottképnekanépszerűsítéséhez. J. V. Snellman (1806-1881)AmikorFinnország 1809-ben orosz fennhatóság alá került, mégnagyobbszükségesséválta nemzeti kultúramegteremtése.Eztaromantikusnacionalizmuseszméjeisösztönözte:a200évesSnellmanfelhívásakülönöshangsúlytfektetettafinnnyelvterjesztéséreéshasználatáramintanemzetiidentitásalapjára,ésafelhívásátkövetőirodalomanemzetképviseletétés irányításátkaptafeladatul.Ennekkövetkeztébenanép ábrázolása teljesentermészetessé vált a finn nyelvű irodalomban,ésJ. V. Snellman hatása még az 1900-as években is felismerhető volt. EliasLenrotto(1802-1884) A finn irodalom nemzetközileglegismertebbműveaKalevalacíműnemzetieposz,amelyanépáltalírtrúnákból(versekből) áll. AKalevalaelsőkiadása1835-ben jelent meg,EliasLenrottszámosgyűjtőútjának és a finnnépköltészetismereténekköszönhetően,majd 1849-benegybővített ésátdolgozottkiadásjelent meg. A Kalevaláttöbbszörlefordították magyarra,alegismertebbekVikáBéla (1909) ésLácsIstván (1976)fordításai.AlexisKivi (1834-1872)AlexisKiviafinnirodalomlegkiválóbb mesterevoltanépi képalkotásnak, akinekNummisuutarit(1864) címűdarabjatalálóanvilágítráa finnnéplegjellemzőbbvonásaira, éstökéletesenötvözia kor világirodalmiirányzataitésaA kor világirodalmi irányzatainak ésa finnhagyományoknak tökéletes ötvözete. Kivi főműve, a Seitsemän veljestä (1870)(A hét testvér, 1942)az árván maradttestvérekerdőbemeneküléséről, ottaniéletükrőlésa társadalomba valóvisszatérésükrőlszólóregény. A testvérek fejlődésének ábrázolása afinn irodalomban aromantikából a realizmusba való átmenetetjelzi,ugyanakkoraregénya finn nyelv teljesszépségévelvankidolgozva.Kivitazonbantámadásokérték,ésmegbuktatták,mivelkortársaitúlkeménynektartottákafiúkábrázolását. Kivi prózájával a finnirodalom egyre inkábbkiszorítottaakorábbanuralkodó svédirodalmat. MinnaKant(1844-1897)A skandináv, francia és oroszírókhatásáraafinnirodalomiselkezdtereálisanábrázolnia társadalmi és lelkikérdéseket. Amikor aFenofilmozgalomfeloszlott, a realisták a fiatalabb generációhoz csatlakoztak.Azegyik vezetőfinnrealistaíróMinnaKantvolt, akinektársadalomkritikustörténeteiés színdarabjai,mintpéldáulAmunkásfelesége(Työmiehenvaimo,1885)ésAnyomorgyermekei (Kovan onnen lapsi,1988),atársadalmiellentmondásokatésazegyszerűemberektragikuséletétábrázoltákéssok vitát váltottak ki. Későbbiműveiszemélyeslelkiproblémákkaléscsaládi kapcsolatokkalfoglalkoznak(Papin perhe [A pap családja, 1891],Anna-Liisa, 1895). Juhani Aho Juhani AhoFinnországelső hivatásosírójavolt.Kiválóíróimunkásságátújságíróiképzettségénekköszönheti.Franciahatás alattírtnovellákatésegykiséletrajzot. Elsőregénye,aRautatie(1884) után aPapin tytär(1885)és a Papin rouva(1885)című regényeiben pszichológiai témákkal foglalkozott.KésőbbaPanu (1897) ésaJuha (1911) című műveiben nemzeti témákatdolgozott fel. Teuvo Pakkala (1862-1925)Oulubanszületettíró.AnincstelengyermekekábrázolásátólaVaaralla(1891)ésazElsa(1894)címűműveibenanőksorsát,aPienielämäntarina(1902)címűművébenpediga nőipszichéösszeomlásátdolgoztafel. EinoReino(1878-1926) Afinnszimbolizmus,amelyetEinoReinoutánsokáigújromantikaként ismertek,FinnországbannémilegkülönbözöttEurópatöbbirészétől,a realizmushanyatlásaésaz1899-tőlkezdődőorosz elnyomásmiatt. Eino Leino,a Päivälehden piiri (napilapcsoport)vezető költője,korának költői közül kiemelkedetta finn népköltészethez valókötődésévelésjellegzetesnemzeti szimbolizmusával (Helkavirsiä, 1903, 1916).Reinoegészéletébenszimbolistamaradt,ésneveFinnországegyiklegnagyobbköltőjekéntvonultbeazirodalomtörténetbe. ÉletnagyságúbronzszobraHelsinki központjában, azEsplanade-onáll. EdithSödergrund(1892-1923) a svédlíra és a modernizmusegyik vezetőképviselőjevolt, elsőregényét1916-ban adta ki.Silampaafotójaa Nobel-díjasokhonlapjánFranEmilSilampaa(1888-1964),afinnirodalomrealistavonalánakörököse. Első regényében, a Hurskaskurjuusban[1918,1959] a finn polgárháborúáldozataielőtttisztelgett;ugyanebbenazévben jelent meg1931-benírt,1939-ben Nobel-díjjalkitüntetettremekműve, aNuorena nukkunut (1931;magyarul Silja,1939;finnülSilja,1939),1941,1942,Helikon,1965ésEurópa,1981)egy parasztcsaládszéthullásánakidilli történetétéstragikusvégétmeséli el. Műveineklegszembetűnőbb vonásaa biológiaiéstermészetközpontú ábrázolás,amelyetgyakranfilozófiaiésköltőikommentárokkalgazdagít;aSilja után egy évvel jelent meg az író Miehen tie (Azemberútja,1940) című regénye,amelyegyfiatalemberfejlődésétmutatja beanégyévszakon keresztül,ésaztaz utat,amelyazéletcéljafelé vezeti. Az 1944-benírtNyáriéjszakaiemberek(1977)szimfonikusvallomásazemberésatermészetörök kapcsolatáról.ANocturne (1989) címűnovellahasonló hangulattal ejti rabul az olvasót. PenttiHaanper(1905-1955)regényeiésnovelláiaszegényfinnföldművesekés erdei munkások életét mutatják be.Aszerzőáltal „történeteknek”nevezettnovellái(magyarul: A megélhetéstévhite, Európa K. 1976)ésAkilenccsizma(1944-magyarul: Európa K. 1979)címűszatirikus-kritikusháborús regénye valóban sikeres volt. Toivo Pekkanen (1902-1957) Az első jelentős munkásíró, akinekA gyár árnyékában(Tehtaan varjossa, 1932) című regénye nagysikertaratott.SzomorúrealizmusátjólképviseliaGottesmyllyt (Isten malmai, 1936, 1940, egyesítve 1946)első köteteés aKotka két része, aháború utánírt, desohabenemfejezett fő műve. MikaVartali(1908-1979)Finnországlegolvasottabbregényírója. A háború előtti évekbenszíndarabokat,novellákatésregényeketírt,főkéntmoderneurópaiakról. A háborúutánnagy történelmiregényeket írt,amelyekközül a legismertebb aSinuhe(Sinuhe, egyptiläinen, 1945-magyarul: Európa K., 1964,1968,1978,1985),amelyafőhőstaz ókori Egyiptomba helyezi,ésakorproblémáit,történelmihelyzetéta háború utániidőkbe helyezi.Európávalvalópárhuzamba állítja. Vannaktörténelmiregényekis,amelyek nemcsak Egyiptomban,hanem Görögországban,Rómában,EtruriábanésTörökországbanjátszódnak(Mikael, Mikael Hakim, Az emberiség ellenségei, Az ország titka,JohnAngelus, Turms, a halhatatlan-a szerk.Európa K.).A történelmi regények mellettdetektív-ésbűnügyiregényeketis írt (Palmu felügyelő), amelyekmagyarulisolvashatók.PávoHarvicko(sz. 1931) Az újnemzedéklegkiemelkedőbbköltője,első regényeTuuliöinä (Szeles éjszakán)címmel1951-ben jelent meg. Legjellemzőbb műfaja aszabad vers.AKalevalát(magyarul:A vaskor, 1986)filmre is feldolgozta, demárekkoregyepikuskölteményendolgozott,Sampotörténetétmáskontextusbahelyezve. Ember- és történelemszemlélete szkeptikus. Versei gyakran ironikusak ésmeglepőek, ugyanakkorerősenképszerűek. Pentti Saarikoski (1937-1983) Első verseimodernistahatásokattükröznek, de nyelvileg gondosankidolgozottak;az1960-as években hangjaironikusabbávált,lázada hagyományos költészet és a polgári társadalom ellen.Ezidőtájt írtaaMittörténikigazán(Whatisreally happening, 1962) címűkollázst is.Egyideigasvédországi Göteborgbanélt,aholmegszületettTianniacíműköltészetitrilógiája(Tánca hegyen,1977; Tánchívás,1980;Táncazalkonyatban,1983). Väinö Linna (1920-1992)elsőregényeTuntematon sotilas (Az ismeretlen katona, 1954),amelyközvetlenülamásodikvilágháborúbefejezéseutánjelent meg;Täällä pohjantähden alla (Sarkcsillagalatt I-III,1959-).1962,magyarulEuropaK., 1963-1967)címűtrilógia. (1941-1944)egykiscsoportfinnférfi-egyszakaszgéppuskás-szemszögéből.Kimerülten,éhesenéskétségbeesetten,célok és illúziók nélkül,holnyámnyila,holóriásként küzdötteka háborúborzalmaiban,a pusztítás és apusztításpoklában.Aregény,amelyetmegjelenésekorakritikusoknagyraértékeltek,a finn függetlenségszimbólumávávált,ésabelőlekészültkétfilmetmindenévben december 6-án,a finn függetlenségnapjánvetítik. ASarkcsillagalattafinnek20. századi történetétfeldolgozóregénysorozat. A regény főcselekményszálaakisHämefalubanélőKoskelacsaládtörténete,ésennekkeretébena finn társadalomfejlődése,valamintaregénymegírásakormégafelszín alattlappangópolgárháborúhozvezetőfeszültségek.Linnahregénye,főhőseiéstörténeteikafinnemberekésa finntörténelemholkritikus,holhumorosújraértelmezésétjelentik. RosaRiksom(sz. 1958)Az1980-as évekegyiklegönismertebbnői írója, akinovellákatésregényeket,valamintgyermekkönyveket, képregényeket és rövidfilmeketpublikált. MagyarulnovelláiaTavasz, Acsendfiúiés aTáncelőadás (2003)című folyóiratokban jelentek meg. Tove Jansson (1914-2001)finnszármazásúsvédírónő.Pályafutásátfestőként, illusztrátorkéntéskarikaturistaként kezdte,későbbfordultazírásfelé.Fantáziadúsés humorosgyermekmesékésrajzfilmeksorozataegyMúmiavölgybenélőcsalád életérőlvilágszerterabulejtetteaz olvasókat.Képeskönyveit30 nyelvre fordították le,ésopera-,film-,televízió-ésrádiójátékokiskészültekbelőlük.ANézhetetlengyerek(TheInvisibleChild, Móra Kiadó, 1989)magyaruliskapható.FrederickPasius(1809-1891)hamburgi születésű, német származásúzeneszerző és énekes, aki életenagyrészét Finnországbantöltötte,és akit a finn zene atyjának tartanak. 1834-től ahelsinkiegyetementanított zenét,ésdiákkórust és zenekartszervezett. 1848-banJ. L. Runeberg„Hazánk”címűversérekomponált, amely később a finnnemzetihimnusz lett;1852-benkomponáltaFinnországelsőoperáját, a Károly királyvadászatát, amely a finnromantikusstílusreprezentatív műve lett.Finnkórusokmais rendszeresenelőadjákSuomen laulu„Finn dal”című kórusművét. Jean Sibelius (1865-1957)szülőhelyéről,HämenlinnábólHelsinkibeköltözött, aholVögeleiusnál, majd Berlinben és Bécsbentanult. Miután feleségül vette Aino Järnefeltet,Ainola nevű házatépítetta Tuusula-tó partján.EztkövetőenszámosKalevala-művetírt,köztükaLemminkainen,azÉszaklányaésazAnyatermészetcíműszimfonikuskölteményeket,amelyekközülaleghíresebbAtuonellaihattyúk,amelynekarchaikusdallamaaTuonella-tó vizét ésazottúszóhattyúkat szimbolizálja. A Finlandia (1899) az oroszelnyomássalszembeniszabadságszimbólumávávált. HimnuszszerűszakaszaiSibelius legismertebb dallamai közétartoznak.Továbbizenekari műveiközétartozikaKaréliainyitány és aKaréliaiszvit,amelyekKaréliatörténelménekmegünnepléséreíródtak.Hegedűversenyeket,színpadi zenét, kamarazenét és zongoraműveket iskomponált,köztük többmint 80daltéskórusművet,amelyekközülsokemlékeztetaCantelettadallamaira.Ezekközülkiemelkedik a Rakastava (Szerelem)című kórusműésAlexisKivi Sydämeni laulu (Szívem dala) című versének megzenésítése. ToivoTimotheusKuula (1883-1918)Finnországegyik legtehetségesebbzeneszerzője, aki rövid életesorándalokat,kórusműveket,hegedűszonátákat,zongoraszonátákatésvokális zenekariműveketírt.Dallamaiérzelmekbengazdagok, patetikusműveimagasdallamossággalbüszkélkedhetnek.Dalainak egyik hűséges tolmácsolójavoltmásodik felesége,KulaAlma, aki a két világháború közöttháromkoncertetadottBudapesten;T.Kulafiatalonhaltmeg,a polgárháború végénafelszabadulásiünnepségekentörténtösszecsapásokáldozataként.LieviMadetja(1887-1947)finnzeneszerző, karmester, író és tanár.Zenekarailágyakéskerekek,szintekamarazeneihangzásúak,nempedigerőteljesekésnehezek, mint T.Kulazenekarai. Dallamai aPohjaranépdalokszomorú, denemszentimentális világában gyökereznek. Kórusműveket, kantátákat, három szimfóniát, szimfonikus költeményeketésmégoperátiskomponált. A Pohjalaisia (1924)Finnországlegsikeresebboperája, de Juhani AhoJuha (1935) címűtörténelmiregényét isődolgoztaátoperára.Tanulmányaiután,1911-ben megalapította a Finn Operát, amelynek első karmestere volt.Különösenismertek ésma iskedveltekMerikantodalaiéskeringői.AzEllinanhalálacímű operája egy régi finnnépdalfeldolgozása,AzészakileánypedigKalvalárólszólóopera. Einojuhani Rautavaara (sz. 1928) A Sibelius AkadémiánAreMerikantomellett tanult.Requiemkorunknak(1953)című remekművétegy amerikaiversenyreírta. Szimfóniákat és zongoraversenyeket iskomponált. Egyiklegismertebbműve a Cantus arcticus (1972),egymadár-észenekariversenymű. Avilághírű TapiolaGyermekkórusszámára,szülőhelyén, Espooban, operasorozatotírtakalevalai Renault-ról.AzelsőrészaMarjatta matala neiti (Marjatta,anaivlány)(1975);amásodikrésza Runo 42 (42. vers)(aSzampoelrablásának története);1985-ben, a Kalevala 150.évfordulójaalkalmábólkomponáltegyrégimítoszalapjánoperát,aThomas-t;1990-ben,Vincent,egyoperaVincentvanGoghéletéről. Stílusaaz idők soránfejlődött,éskülönböző hatásokatötvöz. Joonas Kokkonen (1921-1996)Nemzedékénekegyikzeneszerzője,a SibeliusAkadémiaésa FinnAkadémiatagjavolt.Szimfóniákatés kamarazenétkomponált, de leghíresebb művea Paavo RuotsalainenéleténésLauri Kokkonen azonos címűszíndarabjánalapulóViimeiset kiusaukset (Azutolsó kísértés)címűopera. Rendezők Aki Kaurismäki (sz. 1957) és MikaKaurismäki(sz. 1955)Aki KaurismäkiFinnország legjelentősebb filmrendezője és forgatókönyvírója.Testvére, Mika szinténfilmrendező, demásstílusbanéskevesebbfilmmel. Aki KaurismäkimostfejeztebeFinnországrólszóló filmtrilógiáját:azelső,a Kauas pilvet karkaavat (1996)amunkanélküliségről,amásodik,a Mies ilman menneisyyttä (2002)ahajléktalanságról,aharmadik,aMagány.Laitakaupungin valot (2006), amagányról.Kaurismäkifilmjeinekvilágábankevésaszó,ésfontosakagesztusokra,arckifejezésekreésrészletekrehangsúlytfektető,kifejeződíszletek.Filmjeihétköznapiemberekről,problémákrólésszolidaritásról, optimizmusrólésreményrőlszólnak. A humor és a finn tangósemhiányzik.Vannaktangószövegek, de sajnosezekfinnülbeszélőknekszólnak.Valttina(Värttinä)énekesnőAz utóbbi évekbenanépzenenagyonnépszerűvéváltFinnországban.Különbözőcsoportokésegyüttesekalakultak. Külföldönalegismertebb a Värttinä,amelyet1983-banalapítottakakelet-finnországiRaakkilakisfaluban.Azenekarta tiszta nőihangés a kalevalai, karéliaiésatágabbfinnugorrégióból származóénekhagyományjellemzi,amelysohanemlátottmódonfonódikösszeavilágzenével.Akantelemellettszámoshangszerkísériőket. Elsőlemezükaz Oi dai (1990), legutóbbi pedig a Miero (2006).