erdekessegek finnorszagbol

 

2019. október 2., szerda

erdekessegek finnorszagbol

© Suci Rimadheni / Facebook
A csomagban 50 különféle tárgy, többek között ruházati cikkek, higiéniai termékek és játékok találhatók. Talán nem is olyan meglepő, hogy a Save the Children nemzetközi szervezet értékelése szerint Finnország a leginkább gyermekbarát ország a világon.

2 A gyerekeket taxi viszi és hozza az iskolába, ráadásul INGYEN!
Egy törvényi határozat szerint, ha az iskola több, mint 2,5 kilométerre van a gyermek otthonától, az önkormányzatnak saját költségen kell taxit biztosítania, ami hozza és viszi a gyermeket az iskolába.

3 A nagyobb (központi) játszótereken éttermek, meleg vizes medencék és játéktermek is találhatók, melyeket szintén az önkormányzatok üzemeltetnek.

4 Az óvodában maximum 4 tanuló juthat egy tanárra.

Finnországban a gyerekek 9 hónapos kortól már óvodába irathatók. Amíg nem érik el a három éves kort, a pedagógusok maximum 4 gyermekkel foglalkozhatnak egy időben. Ez a szám 3 éves kor után 7-re emelkedik, ám még így is jobban és gyorsabban fejlődhetnek a gyermekek a nagyobb összpontosításnak köszönhetően, mint a világ többi országában.

5 A jelzáloghitel kamatlába nem haladhatja meg az évi 2%-ot.
Az összehasonlítás végett: ha egy ház ára 200 ezer forint (tegyük fel), és 10 éves jelzáloghitellel vásárolták, akkor 15 százalékos kamatláb mellett a hiteligénylőnek végül 187211 forinttal többet kell majd fizetnie a házért, (magyarán 387211 forintot) míg 2 százalékos kamatláb mellett csak 20833 forinttal.

6 560 euró alapjövedelem.
2017 januárjától a finn lakosokat havi 560 euró alapjövedelem illeti, melyet minden egyes személy alanyi jogon megkap, aki lakóhellyel rendelkezik az országban. A projekt egyelőre kísérlet jellegű, ám az eddigi adatok rendkívül biztatóak, az emberek ugyanis kevésbé félnek attól, hogy esetlegesen elfogy a pénzük, ha elveszítik a munkahelyüket, ami rendkívüli gazdaságélénkítő hatással bír, ráadásul elképesztően megugrott a saját vállalkozást indító finn lakosok száma, ami szintén jót tesz a gazdaságnak.

7 Helsinki valóságos úttörőnek számít a speciális kialakítású földalatti hulladékgyűjtő rendszerének köszönhetően.

A szelektív szemetesek egy csövön keresztül szívják magukba a szemetet, ami 70 km/h-ás sebességgel azonnal a hulladékgyűjtő telepekre száguld. Nincsenek kukáskocsik, nincsenek bűzölgő szemetesek…ez magyar fejjel nézve szinte maga a jövő!

8 A lakóépületekben és panelházakban közös használatú szaunák és mosodák működnek.
Gyakran tornatermeket és közös tárgyalókat is építenek, ahol a lakók együtt olvashatnak könyveket vagy akár társasjátékozhatnak is egymással.

9 Minden egyes műanyag és üveg palack betétdíjas, ám ennek a betétdíjnak a teljes összegét visszakapják az emberek, ha az elhasznált palackokat leadják az újrahasznosító automatákban.

cimke felhö

all inclusive all inclusive ajánlatok all inclusive üdülési csomagok all inclusive üdülőhelyek all inclusive vakáció csomag csomagok eszaki fahaz finn finnorszag gejzir ho jeg karacsony keres lappföld last minute all inclusive last minute nyaralás ajánlatok mikullas ho nederland nyaralási ajánlatok olcsó all inclusive olcsó all inclusive üdülőhelyek olcsó all inclusive vakáció olcsó nyaralás csomagok olcsó szervezett utazások olcsó üdülési csomagok olcsó vakáció repülési és szállodai csomagok szünidő telapo túracsomagok turista unnep utazas utazási ajánlatok utazási csomagok utazási iroda üdülési üdülési csomagok vakáció menni

Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja.
Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
Fővárosa Helsinki, és a második legnagyobb nagyobb város Tampere, kb. 180 km-re északra Helsinkitől.
„Az ezer tó országaként” emlegetik.A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű
autonómiát élvez.Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik.
Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.1995-ben belépett az Európai Unióba.
Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 89%-ának, és a svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.

cimke felhö

Finnország,ho,karacsonyiunnep,nederland,finn lappföld,jeg,fahaz,telapo,gejzir,eszaki,keres,turista,finnorszagi utazas,
finnül: Suomi, svédül: Finland,határos Svédországgal, Norvégiával,Oroszországgal,
tengeren pedig Észtországgal,Az ezer tó országa,mikullasho,karacsonyi unnep,nederland,finn lappföld,jeg,
fahaz,telapo,eszaki gejzir,keres,turista,finnorszagi utazas,

Északi népek

Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése. A szó szoros értelmében Svédország, Norvégia és Dánia gyűjtőneve, de a magyar szóhasználatban gyakran Finnországot, Izlandot és Feröert is beleértik (a tágabb értelemben vett Skandinávia helyett használatos az északi államok, angolul Nordic countries elnevezés). Sok szempontból a világ legfejlettebb térségének számít, többek között az emberi jogok, az információs társadalom és a társadalmi különbségek területén.

A skandináv országok közös gazdasági jellemzőinek eredete a történelmi együttműködésen és az azonos földrajzi adottságokon múlik. A gazdasági együttműködés első jelei már az itt megalakuló első államalakulatok idején megmutatkoztak. Az 1387 és 1523 között fennálló kalmari unió az első komoly, szerződésen és kölcsönös megállapodásokon alapuló gazdasági szerveződés volt.

A Hanza-kereskedelem időszakában a skandináv országok fát, prémet, mézet, és különböző érceket adtak el a kontinentális Európa államai számára.

Svédország a 20. századig megőrizte kiemelkedő szerepét a vasérc-feldolgozás iparágában, míg Norvégia az ipari forradalom utáni olajéhségnek, illetve a később megjelenő technológiai háttérnek (tengeri fúrótornyok) köszönheti gazdasági fellendülését.

Történelmük folyamán a skandináv államok mindig is egymás gazdasági partnerei voltak, még akkor is, ha viszonyukat néha egymás elleni háborúk felhői sötétítették el.

A 19. századi svédországi éhezés elől a svédek Dániába menekültek munkáért, korábban pedig hasonló együttműködés volt megfigyelhető a dán és norvég területek között. (A helyesírásukat egyébként a norvégok a dánoktól vették át – ennek gyökerei a gazdasági együttműködések időszakában fellelhetők.)

Manapság a gazdasági életben való együttműködést leginkább az Északi Tanács, és a tagországok munkavállalóinak járó gazdasági kedvezmények jellemzik. Ennek azonban mára már csak Norvégia esetén van jelentősége, hiszen Dánia, Svédország és Finnország schengeni országok, így az ő munkaerőpiacuk egyébként is nyitott lenne a másik számára. Náluk ez a helyzet azonban már az EU tagság előtt is fennállt.

A skandináv országok közös kultúrája

A skandináv, vagy északi országok történelme már a kezdetektől összefonódott. Az itt élő germánok csak a 12. századtól kezdték önálló népekként definiálni magukat, és már az első államszerű szerveződéseik kialakítása során együttműködést hirdettek meg.

1387-ben alakult meg a kalmari unió, egy gazdasági szerveződés, amelynek számos politikai vonatkozása is volt. Érdekes, hogy a szövetség minden tagállamnak terhére volt, legalábbis a mai skandináv visszhangból ez következtethető ki. Norvégia ekkoriban a Dán királysággal volt perszonálunióban, így a norvégok szenvedő félként definiálják magukat. A szövetség akkor bomlott fel, amikor Gustaf Vasa, a svédek mai napig dicsőített nemzeti hőse és az első igazi svéd király egy 1523-as győzedelmes ütközetben kivívta Svédország függetlenségét, és megszervezte a svéd államot.

Skandinávia első lakosai feltehetőleg a finnek és számik voltak, akik Lappföldön és a mai Finnország délnyugati csücskében telepedtek le. A svéd állam megszerveződése után az új állam északra és keleti irányba terjeszkedett (nyugatról egyelőre az erős Dán-Norvég Perszonálunió állta útját. A finnek tehát már történelmük kezdetekor svéd fennhatóság alá kerültek, és maradtak is egészen a napóleoni korszak végéig.

Ekkor ugyanis a győzedelmes Oroszország – ami a Napóleon felett aratott győzelmével megalapozta nagyhatalmi státuszát – igényt tartott a finn területekre.

Mivel Svédország nem támogatta Napóleont, a győztes hatalmak nem akartak neki sem nagy károkat okozni, így a finn területek elvesztéséért kárpótlásul megkapták Norvégiát 1809-ben.

Finnország az 1917-es orosz forradalom után szerveződhetett állammá, ekkor a nagyhatalmak beleegyeztek egy ütközőállam szerepét betöltő államalakulat létrehozásába a svéd határ mentén, melynek feladata a kommunizmus továbbterjedésének megakadályozása volt kezdetben.

A közös kultúra jelenségét jól mutatja, hogy a talán legnépszerűbbnek tartott svéd költőnő, Edith Södergran Szentpéterváron született, és sok időt eltöltött a svéd és finn területeken is. Természetesen a jelenség nem egyedülálló, sok esetben előfordul, hogy adott skandináv nemzet írója, költője a mai határokat figyelembe véve esetleg egy másik ország szülötte.

A folyamatos perszonáluniók tehát megteremtették a közös történelmi gyökerek alapját. Ezt erősítette a periférikus földrajzi helyzet, amely gazdasági és kulturális együttműködésre kényszerítette az északi államokat. A nyelvi és történelmi közelség a 20. században az Északi Tanács megalakulásához vezetett, valamint kölcsönös gazdasági kedvezmények bevezetéséhez. A skandináv állampolgárok külön munkavállalási és tartózkodási engedély nélkül vállalhatnak egymás országaiban munkát, illetve telepedhetnek le szomszédjaiknál.